A biztonsági öv kevésbé kényelmetlen, mint egy tolókocsi. 

[Péntek] Ma jöttem haza a koleszból. A Kedd elég szar volt. Anyu mutatott másik útvonalat a sulihoz a kolesztól meg eláztunk meg ilyenek. Aztán Szerdán suli… ünneplő ruha és elfelejtettem váltó ruhát vinni. Így hát eléggé kellemetlenül/feszengve éreztem magam. Ráadásul eleinte mindenki ott lent tömörült az Aulában. Aztán jöttek a tanárok, hogy 9.A-sok ide, 9.B-sek oda… Aztán volt C is. És akkor megpróbáltam oda állni. Ja és előtte beszélgettem egy sráccal (először és utoljára vele, eddig). Aztán meg hát egyedül álltam kicsit. Aztán az osztályteremben leültem hátulról a második padba. Mellém egy lány és mögém a másik kettő.

 Mint kiderült a másik kettő olyan, hogy beszólnak mindenkinek és fikáznak mindenkit. Én így hát a másikkal jobban jóban vagyok.

 Eleinte elég szar volt. Főleg Szerdán. Mentünk a folyosón és ott néztek. Szinte mindenki ott bambult. ÉS amikor bementünk az osztályterembe sokadszorra még akkor is bambultak. És ezt beszéltük is a lánnyal, hogy hogy néznek már. A saját osztálytársaink is! Aztán mostanra már leesett, hogy van egy srác (legyen Level). Szóval én ülök legjobb oldalt a padsornál is meg egyébként is. És mögöttem van csak egy pad. Aztán van a középső és ott leghátul bal oldalt ül Level. És szünetekben volt, hogy úgy ültem, hogy háttal a falnak és akkor a középső padsor és a lány felé voltam. Így nem kellett sokat hátra fordulnom. És akkor sokszor találkozott a tekintetünk Levellel. Mivel nézett… Én el is néztem. Elterveztem, hogy most már legközelebb tovább nézem és kitartok hátha elnéz. Szóval tovább xD.

 És bejelölt myvip-en. Meg van mögöttem egy rocker lány akinek hát nagyok a mellei. Így hát még jobban bírják stírölni. És őt jelölte be meg engem is. És van mellette egy lány (aki hát kicsit csúnyácska meg lehet, hogy félig cigány) és azt nem jelölte be… Meg nem tudom, hogy engem néz-e. De akkor is ha teheti miért erre néz? A padtársa igen ritkán néz erre. Főleg hozzá képest… Ráadásul azt hiszem jó matekból. Egyébként is össze akarok haverkodni vele, mert szimpatikus. Se nem az a nagyképű, se nem az a „tök jó fej” gyerek, hanem az a… nem is tudom. Meg annyira nem is kocka, de azért legalább egy kicsit az.

 Jah meg mára már nem néznek meg annyira a folyosón. Az a legdurvább, hogyha egyszerre megyünk valamerre akkor szinte mindig előre engednek. Pl. ma reggel egy csomóan kint voltak. És akkor én is megálltam kint. Aztán megszólalt a csengő és akkor mindenki befele akart tömörülni. Én meg oldalt álltam az ajtónál és akkor mennek be a srácok erre az egyik megáll, hogy „Menjél csak.” és mögötte meg jó pár srác… Vagyis egy nagyobb csoportot feltartott. És akkor bementem. Meg egyszer mentünk kifele erre jött egyik osztálytársunk és ott fogta nekünk az ajtót. Tök rendes volt. Szóval ez így máskor nem annyira szokott lenni, de itt… És elég fura. Meg én egyébként is a csoport végén szoktam lenni.

 És hát tesinél is ballagtunk az öltözőbe megbeszélni a dolgokat és akkor hátra maradtam a lányoktól (mert ők mennek előre amit nem szeretek) és akkor ott volt Level is. És kicsit úgy mellette mentem. És akkor rám nézett aztán el és én meg rá néztem, de akkor már nem nézett és akkor elnéztem erre meg rám nézett aztán megint el xD. Majdnem visszanéztem. Remélem érthető :D. De aztán szét kerültünk. És akkor álltunk külön csoportokban és akkor is ott nézett. Én a két lánnyal álltam Ő meg odébb a padtársával.

 Most nem írok annyira lelkesen, ezelőtt lelkesebb voltam… Meg van még 2 srác akikkel haverkodhatnék. Egyikkel msn-ezünk a másik meg asszem Érdi és szimpatikus is kicsit. De mármint tényleg csak haverságnak. Szakmai alapismereteknél mellettem ül. Annyira rossz, hogy nem tudok mindennap írni és így kell össze sűrítenem.

 Majd Levelhez valahogy oda megyek valamivel. Oda kéne… Régebben tudtam is indokot most még nem. Majd máskor is megpróbálok leválni és akkor úgy ismerkedni. Annyira megtenném, annyira mennék. Annyira kérdezgetnék és beszélnék én annyira tenném… De egyszerűen ez, hogy nem értik amit mondok. De tényleg. Ez annyira zavar. És akkor van lelkesedésem, hogy oda megyek hogy hújj de jó… De lejátszódik előttem a jelenet és akkor: „Hogy mi?/Tessék?” és wááá… A legrosszabb, hogy van amikor úgy tűnik érthetően beszélek, de egyébként meg nem hallom saját magam. Halvány lila fogalmam sincs arról, hogy hogyan beszélek. Egyáltalán gőzöm sincs. És az talán segítene valamit, hogy mások hogy hallanak.

 És akkor már minden megvan ahhoz, hogy oda menjek, erre az egész szétfoszlik előttem pillanatok alatt a beszédem miatt.

 És a memóriám se túl jó. Suliból kolesz fele már 1x előbb leszálltam aztán meg még egyszer majdnem sikerült csak másiknál összetévesztenem. Haza fele meg teljesen másfele mentem 2 óra helyett vagy 3 órás volt az út…

 Nah ez nem lényeg, hanem hogy rohadt szar a memóriám. Ráadásul az évben verseket is kell majd tanulnom. Beszélnem kell a logopédussal (amint találkozom vele), hogy nem lehetne erre kérnem egy papírt? Vagy akármit, hogy felmentsenek verstanulás alól… Vagy valamit nagyon kéne. És ügye a beszédem… Koleszben annyira gyakorolni se tudok. Annyira utálok most már beszélni. Mindent, ami azzal kapcsolatos. Szóval pl. volt a suliban magyar órán, hogy név és hobbi. Én jöttem… Úgy tűnt, hogy értik amit mondok. Nagyon igyekeztem is, de így se tűnt annyira annak. És akkor már előre rettegtem ezektől, hogy bemutatkozás meg izé meg bizé. Amikor az osztály előtt beszélni kell… Egyszerűen borzalmas. Ahogy irtózom tőle. Mert nem tudom… egyszerűen nem megy. Ez olyan, hogy bringázz, de neked még fele annyira se megy. 1-2x megmutatták oszt jól van. Vagyis most nem tudok pontosan hasonlatot. De olyat csinálni, ami nem megy. Amit nem tudsz. Első előtt írnod kell. És egyszer mutatták végig a betűket meg minden. És azóta úgy írod a betűket ahogy akkor leírtad mert nem mondtak rá semmit aztán egyszer csak tudod, hogy hát mások nem úgy írják meg nem úgy vannak… De te így szoktad/így tanultad meg. És hátrányban vagy mert nem látsz olyan jól.

 Ezt nem igazán tudom hasonlítani. De szar. Eléggé. És legszívesebben úgy tartanám magam számon, hogy süket-néma vagyok. De se a jelnyelvet nem tudom, se papírom nincs róla… És szerintem diszkalkuliás vagyok vagy nem tudom, de elég szar…

 Vannak dolgok, amikre egész sokáig és elég jól emlékszem, de elég sok minden kihagy. És azért ami sok az sok… Nah mind 1.

 Jelenleg az nagyobb trauma, hogy nem tudok csak úgy akárkihez oda menni. Azért, mert nem tudok beszélni. Ha x vagy y lennék, mondjuk, a padtársam akkor simán oda sétálnék. Én is olyan közvetlen lány lehetnék, mint az ilyen vagányok. Én is lehetnék olyan jó. Legalábbis, ha tudnék úgy beszélni akkor én simán oda mennék a helyükbe.

 Nem hiszem el ezt… Mindennek ez az oka! Azért vagyok ilyen csöndes, vissza húzódó azért vagyok ilyen… szerencsétlen. Bár tudnék….

 Nah mind 1 se kedvem se semmim ezt tagolászni. Azzal a Levellel kéne haverkodni. Ennyi.