A hibák hűségesebbek, mint a barátok. Tovább maradnak.
Újra itt. Semmi jó hír. Szerdán megünnepeltük egyik koleszos lány születésnapját. Hát… Jól megünnepeltük. 2 szobatársam hányt is. Én nem igazán emlékszem rá. VBK-t ittam szívószállal… Úgyhogy ja. Elkezdi egyik gyerek, hogy csókolóztam George-al? Erre mondom, hogy nem. Legalábbis semmi ilyenre nem emlékszem. Aztán később mesélték, hogy Dzsánival 3x szájra pusziztunk. Elakartam tőle köszönni 3 puszival erre mind a háromszor belehajolt. Aztán mivel erre se emlékeztem, kételkedtem magamban, hogy vajon tényleg nem smároltam-e George-al. És akkor megkérdeztem tőle. Mondta, hogy nem. Rávágta és tök őszintén. Őt is ismerem már, mint a tenyerem. De azért nem kiáltom el. Aztán volt valami, hogy Reet-el is majdnem smároltam. Ezt egy sulis gyerek mesélte nekem akinek elvileg Reet mondta. Az meg mondta, hogy semmi ilyesmire nem emlékszik. Mondom fasza… A lényeg, hogy megkönnyebbültem, hogy senkivel se smároltam. De azért a 3 szájra puszi se jó :S. Jó szerintem jobb, mintha csókolóztunk volna :):S.
Aztán egyik szobatársam azt mondta, hogy mondjam el a pasimnak. Elkéne. Erre a másik tökre nem értett vele egyet. Mondta, hogy csak szájra puszi volt. És csak „balhé” lehet belőle… A másik meg, hogy, de épp ezért tuti megbocsájt, mert csak szájra puszi volt… Mondom tök jó. Úgy döntöttem inkább nem is mondom el neki.
Aztán másnap suliban még be voltam állva. 1 órát végig röhögtem egyet meg átaludtam… Ja és úgy keltem, hogy a jobb mutatóujjamról hiányzik a műköröm. És elmentem suliba egy darab kesztyűvel…
Pénteken meg… Alapból kicsit, mintha egy ideje újra érdeklődne irántam Level. Na hát… Reggel beértem 7:30-ra. Az első órára. De Péntekenként nincs első órám. 8:25kor kezdődik a második ami nekem az első. Szóval értitek. És akkor leültem mellé és beszélgettünk. És akkor mondott valamit és egyszer-egyszre „rácsapott” a lábamra. Mármint a térdem fölött kicsit. Vagyis inkább „megpaskolta”. De az se csak rátette a kezét aztán elvette. Aztán már a harmadik után én is elkezdtem egyszer neki, hogy „Ejjnye!” valamire fel és ezt csináltam én is neki. Aztán elkezdett csikizgetni illetve bökdösni. Úgy az oldalam… Hát ez volt Pénteken. Meg du. elmentem apu munkahelyére és akkor találkoztunk a Campona-ban. Vettem egy csipszet meg energiaitalt. És azt megittuk/megettük. Aztán elvoltunk, eléggé ^^.
Ma reggel 11kor keltem. Fél 12 körül apuval elkezdtünk matekozni. Aztán kb. negyed órát műszakiztunk, de csak bológattam xD. Aztán 1kor zuhanyoztam. Aztán jöttek vendégek meg apu b.nője hazajött a munkahelyéről. Aztán kajáltunk meg néztük apu új tv-jén Az Utolsó Léghajlítót. Azaz Én néztem, ők dumáltak. Szóval kb. a felét, ha értettem. 3kor szóltam apunak, hogy lassan kéne menni. Húzni akartam az időt. Azért – is - , mert megvan. És hát Csütörtökön jött meg suliban – szerencsére volt nálam cuccos – és akkor előtte úgy terveztem, hogy esetleg most hétvégén összebújunk, de így nem. És nem rég valamikor mondtam Horrorronak, hogy megjött. Azért, mert arra lefele kezdett turkálni és én meg asszem előtte koliban voltam meg ilyesmi és nem voltam ott lent megborotválkozva és hát cikinek éreztem. És mondtam Horrorronak, hogy azt most nem kéne, mert megvan… És nem akartam én neki csinálni, mert mind kiderült k*rva szar vagyok. Legutobbi alkalmakkor (utolsó 2), Ő fogta meg a kezem és úgy csinálta magának…
Szóval hát ja. És sikerült elérnem a célom. Csak nem úgy ahogy akartam :S. Nagyon nem ezt akartam…
Nem is tudom, hogy hol és hogy kezdődött. Egy ideje szoktam azzal hülyéskedni, hogy van egy 80 éves nő, Emily és, hogy Ő a csaja. És, hogy vele van és hogy néha-néha rákérdeztem, hogy „Mi van Emilyval?”. Na úgy kezdődött, hogy a mobilján volt 2 kép Emilyről. Azt hiszem a sulijából szedte tablóképekről. Lefotózta. És mutatta, hogy-hogy néz ki. Etikett tanár volt. És akkor egyszer mondtam neki, hogy „Tök jó lenne, ha itt aludnál.” erre elkezdte, hogy „Hát igen. De ha itt aludnék akkor egész este másra gondolnék”. És akkor nézek, hogy „Kire?” és erre nézett egyet aztán sóhajtott, hogy „Jajj” címszóval, erre kérdeztem, hogy „Emilyvel?”. Na és azóta. Meg egyszer elkezdte, hogy „Jó hát kellettek a jó jegyek Etikettből. Nincs is olyan órám, de azért…” x). Na és ezzel hülyültem. Anyám meg sokszor le Hunorozta meg Henrikezte (igaziból a rendes nevével kezdődő 2 nevet mondott) és erre azzal jött, hogy én meg velük kavarok. Aztán mutattam neki a Tanga dalt. A szövege is tök kész, de a videó… Egy öreg néni riszálja a valagát. És elkezdtem neki, hogy úgyis az öregekre bukik szóval biztos tetszeni fog neki. És akkor most már azt is kérdezem, hogy „Mi van Tanga nénivel és Emilyával?”.
Nah szóval ezekkel hülyéskedtünk. Aztán ma… Kicsit elfajultak a dolgok. Szoktunk hülyeségből megsértődni meg ilyenek. Legalábbis én kezdtem. Meg néha kiforgatom a szavait meg „vitatkozunk”. Azaz érvelünk, hogy mit miért és miért ne :D. De ma… Átjött fél 5kor. Vizipipáztunk aztán jött Doa. Akkor még egyet. Aztán kicsit pihentünk. Utána megnéztük a Mártírokat. Jó kis horror… Aztán csikizett meg ilyenek. Elvoltunk. És akkor is lehet voltak valamik. De az csak a szokásos hülyeség, hogy most besértődtem – látszott, hogy viccelek – és engeszteljen ki. Illetve fordítva. De aztán lementünk kajálni. Mondta, hogy nem kér semmit és „megsértődtem”. Én nem gondoltam komolyan csak kicsit szomorúan néztem aztán meg olyan közömbösen viselkedtem. Nem direkt és nem is azért, mert megsértődtem. Csak úgy voltam. És akkor mondta, hogy viszont iszik egy pohár vízet. Megkérdeztem, hogy „Ki tudod szolgálni magad?” vagy ilyesmit. Lehet, hogy a hanglejtésem is túl közömbös volt és nem olyan, mint máskor szoktam. Mondta, hogy „Igen.”. Erre kinyit egy másik szekrényt én meg kinyitom azt amelyikben van. ÉS mondtam mellé, hogy „Itt-itt”. Ezt is csak olyan kicsit kellemesebbnek szántam és kedvesen akartam mondani, de a következményből az jött le, hogy hát nem úgy mondtam… Mondta, hogy „Jó egyszer eltévesztettem…!”. És ezt kicsit úgy flegmán vagy hogy. Épp vittem a kajám a mikróhoz – azt hiszem – és akkor így közben néztem egyet előre. Csak nem látta. Hát gondolom jól van erre mit tudok mondani? Aztán leültünk. Elkezdi, hogy tényleg ennyire haragszok-e azért mert nem eszik? Erre mondom, hogy nem, dehogy. Kicsit fáradt voltam már szóval nem annyi lelkesedéssel. Erre mondta, hogy oké. Levettem, hogy tökre nem hiszi el. Erre harmadszora mosolyogtam és mondtam neki kedvesebben, hogy „egyáltalán nem haragszom, semmi bajom nincsen!”. Akkor mondta, hogy „oké, elhiszem.”. És aztán néztem rá és megerősítette, hogy „Elhiszem!” akkor már hihetőbb volt és Ő is kedvesebben mondta. Előző is az volt, de mintha csak azért mondta volna kedvesebben, hogy elhiggyem.
Meg aztán így betette az Ultimatum – Harcos videót. Hogy hallgassam meg, hogy milyen szőrnyen énekel a pasi, főleg amikor magasan énekel. Aztán mondtam, hogy akkor végig pofázom addig se kell oda figyenem. Erre elkezdi, hogy ne beszéljek, hogy hallgatnom kelljen. Erre mondtam, hogy „Igen? Szóval nem akarod, hogy beszéljek? Hát jó. Szóval sokat beszélek… Akkor nem fogok”. És akkor elkezdi, hogy most is beszélek. Erre kussoltam. Aztán elkezdi, hogy ne csináljam már. Meg mit csináljon, hogy abbahagyjam? Erre suttogtam, hogy kapcsolja ki. Kikapcsolta. Aztán volt itt egy zoknis papír. Amin egy csaj van és beletette a rágóját. Erre valamit hadovált, hogy ne legyek féltékeny. Erre kérdezem, hogy kire? Kire kéne annak lennem? Aztán elkezdem, hogy jaa… Az? Szóval te a szőkéket szereted? És így elkezdtem volna mondani erre elkezdi, hogy „Neee, léci, neeee, léci, léci, léci, léci nee” és abbahagyta amikor mondtam, hogy jó. Erre kussoltam és direkt nem szóltam. Ezzel arra akartam utalni, hogy akkor nem mondok a szőkéről dolgokat és nehéz megállni. Erre néz. Elkezdi, hogy „NAjó, sajnálom! Mindent amit ma tettem meg mondtam rosszat!” És akkor mondtam, hogy miért? Nem sértődtem meg! És közben mondta akkor átölelt. Erre „hanyatvágodott” (eldőlt az ágyon), hogy nem gondoltam komolyan? Mert Ő tökre azt hitte… Meg minden. :S
Aztán így 11 előtt 4 perccel felhívták, hogy haza kéne mennie. És akkor aztán gyorsan romantikázni akart. A csókolózást félbe szakítottam, hogy mert nem akarom, hogy miattam elkéssen. Erre mondta, hogy hát igen, nagy dilemma. Erre mondtam, hogy van jövőhétvége is. Erre elezdi, hogy „Ja, szóval haza akarsz küldeni?” erre mondtam, hogy „Nem! Csak nem akarom, hogy leszídjanak”. Erre mondta, hogy csak hülyéskedett. Szerintem nem, csak ezzel akarta kimagyarázni xD. De azért… :S
JA meg kísérem ki… Kapunál becsukná az ajtót elköszönés nélkül. És akkor csak ott állok és nézek rá és akkor aztán nyitja ki a kaput, hogy ja elfelejtette… de szerintem magától jutott eszébe, nem az én fejemtől xD…. :S
